791 millió forintos költségvetésű kutatási program indult uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetemen, a projekttől többek között a megújuló energiákat kiaknázó technológiák fejlesztését várják.

Több szegedi anyagutodmányi és felületi jelenségeket vizsgáló kutatócsoport szerzett már nemzetközi elismerést munkájával - ismertette Kónya Zoltán,  az SZTE Kémiai Intézetének vezetője a program sajtótájékoztatóján. Nanoszerkezetek a természetben is előfordulnak, a mesterségesen előállított anyagokkal azonban a hétköznapok során is találkozhatunk például teniszütőkben vagy horgászbotokban. A szegedi kutatócsoportok összefogásával megvalósuló program során akár már ismert nanoszerkezetek összekapcsolásával olyan új anyagokat kívánnak létrehozni, amelyek egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek, így alkalmazhatók például energiatárolásra - magyarázta a professzor.

 

 

A kutatás elsődleges célja, hogy olyan anyagot hozzanak létre, ami alkalmas energiatárolásra

 

A projekt másik célja a kutatói utánpótlás nevelése, ezáltal segítve a tehetséges fiatalokat a pályán maradásra és a hazai boldogulásra. Reményeik szerint a következő három-négy évben 20-25 doktori értekezés születik a fiatalok által elvégzett munka eredményeként. A szakemberek évtizedek óta vizsgálják már a napenergia tárolásának lehetőségeit kémiai kötések formájában. Ilyenkor valamilyen kis energiatartalmú anyagot alakítanak napenergia segítségével nagy energiatartalmúvá. A tapasztalat az, hogy egy-egy anyag, katalizátor nem alkalmas arra, hogy kellően nagy hatásfokkal, stabilan és szelektíven dolgozzon, vagyis csak a felhasználni kívánt termék keletkezzen a folyamat során. Az elkövetkező évek feladata az, hogy a katalizátorok funkcióit elválasszák egymástól, és egy komponens legyen felelős egy feladatért, ahogy az a természetben is zajlik.

 

MTI/T.D.

Címkefelhő