A Szegedi Biológiai Kutatóközpont innovációja világszenzáció lehet

A sejtek nagyfelbontású térbeli vizsgálatára alkalmas rendszermikroszkópia területén Horváth Péter bioinformatikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa és nemzetközi kutatócsoportja ért el áttörést - tájékoztatta az Akadémia 2016. január 14-én az MTI-t.

Az úgynevezett rendszermikroszkópia a személyre szabott gyógyászatot forradalmasíthatja, egészen pontosan a precíziós gyógyszerkutatásban, a betegségek genetikai hátterének felderítésében és a gének felfedezésében segíthet. Távlati célként a kutatócsoport egy adatbank létrehozását tervezi: a lakosság egymillió tagjának mikroszkópos mintaelemzésével kíván pontos térképet adni a sejtek tulajdonságairól, és azoknak a szervezet egészségi állapotával való összefüggéseiről.


\"\"


Horváth Péter bioinformatikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa


A Magyarországon és Finnországban is kutató szakember kollégáival olyan számítógépes módszereket fejleszt, amelyek sok millió mikroszkópos kép automatikus feldolgozását teszik lehetővé rövid idő alatt. Ennek köszönhetően akár az összes emberi gén működését és funkcióját vizsgálni lehet egy adott betegség vagy adott biológiai folyamat minél pontosabb megismeréséhez. \"Akár az is megoldható, hogy a terápiában alkalmazott gyógyszerek - így például az onkológiai szerek - vagy a még klinikai tesztfázisban lévő gyógyszerjelöltek szervezetbeli hatásait elemezzük nagyszámú beteg esetében\" - idézte a közlemény a kutatót, aki a közelmúltban három, áttörést jelentő eredményről számolt be rangos nemzetközi folyóiratokban.


MTI / MCOnet