A 2014-2020 közötti időszak fejlesztési lehetőségeiről egyeztettek Szegeden

 

„Lehetőségek és korlátok” - önkormányzati gazdálkodás és területfejlesztés 2014-2020 címmel rendeztek konferenciát Szegeden 2014. március 20-án a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában.

\"Német

A szervező Tisza Lajos Közéleti Egyesület, a Csongrád Megyei Önkormányzat, a Csongrád Megyei Kormányhivatal, valamint a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elsősorban a közszférában dolgozókat, az önkormányazti intézmények és vállalatok, gazdasági kamarák képviselőit, a régió vezető közgazdászait, vállalkozóit várták a területfejlesztési konferenciára.

A konferencia védnöke Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke  volt. A megnyitón köszöntőt mondott Német Ferenc, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke, Vízhányó Ferenc, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, valamint Nemesi Pál, Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.  Fontos, hogy éljenek a lehetőségeikkel az önkormányzatok a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy megfelelő információkhoz jussanak” – foglalta össze a Lehetőségek és korlátok – önkormányzati gazdálkodás és területfejlesztés című konferencia célját Német Ferenc, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke.
\"Nemesi
Azzal, hogy a kormány átvállalta az önkormányzatok adósságállományát, egyensúlyt teremtett, de az eladósodottsághoz vezető okok nem szűntek meg – hangsúlyozta Renkó Zsuzsanna, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felügyeleti vezetője. Jellemző probléma, hogy a településeken végrehajtott fejlesztések és beruházások nemhogy nem hoztak, inkább csak viszik a pénzt, vagyis érdemes egy-egy fejlesztés előtt kalkulációt végezni, hogy fenntartható-e egyáltalán a beruházás. Ezen felül a bankoktól való függés és kiszolgáltatottság is növekedett, ugyanis likviditási hitelekből próbálták finanszírozni a forráshiányukat az önkormányzatok.

Dr. Berczik Ábel Kincstárért Felelős Helyettes Államtitkár „A helyi önkormányzatok az adósságkonszolidáció után“ címmel tartott előadást. A helyettes államtitkár ismertette az adósságkonszolidáció folyamatát, kiemelve, hogy a víziközmű hitelekkel még foglalkoznia kell a kormánynak. Szólt arról a több mint ezer önkormányzatról is, melyek nem rendelkeztek adóssággal, számukra 50 milliárdot különítenek el, négy év alatt ennyit hívhatnak le fejlesztéseik finanszírozásához.

Simon Barbara, a Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkárságának főosztályvezetője elmondta: magyar állam 78,5 milliárd forint adósságot vállalt át Csongrád megyei településektől. Farkasné Gasparics Emese, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára az őszi önkormányzati változások utáni nehézsgeket vetítette előre.

Társadalmi vitát kezdeményeznek Csongrád megyében annak érdekében, hogy a lakosság, a vállalkozások, az önkormányzatok is elfogadják a 2020-ig tartó gazdasági terveket - mondta Vízhányó Ferenc, a Csongrád megyei Közgyűlés alelnöke. Hozzátette: az év második felében várhatóan már valódi, munkahelyteremtést és munkahelymegtartást célzó pályázatokat tud működtetni a megyei projektszervezet. Az is elhangzott: 60 milliárd forint dedikált forrás érkezik Csongrád megyébe 2020-ig.

Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is felszólalt, a vállalkozók szemszögéből pedig Oláh János, a Hanza-Kruger Zrt. elnök-vezérigazgatója vázolta a jelenlegi helyzetet és a nehézségeket. Javasolta többek között, hogy közbeszerzéseknél a helyi vállalkozókat részesítsék előnyben, hiszen ők az adott településen fizetnek adót, vagyis többletbevételt hoznak az adott településnek.


Forrás: szegedma.hu

 

-tk-