Újfajta funkcionális anyagokat fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetemen

Szegedi kutatók olyan modern funkcionális anyagokat fejlesztettek ki, amelyek akár az iparban is hasznosíthatók lehetnek. 

Uniós projekt keretein belül fejlesztettek ki újfajta funkcionális anyagokat a szegedi kutatók, amelyek akár speciális érzékelők kialakítására és modernebb energiatárolási megoldások kifejlesztésére is alkalmasak lehetnek. 

“A különböző szilárd-gáz, szilárd-folyadék vagy szilárd-szilárd határfelületen bekövetkező töltésátmenetek számos különféle ipari technológia alapját képezik. A szenzorika, a napelemek, a tüzelőanyagok elektrokémiai előállítása vagy a fotokatalízis közös pontja a határfelületen keresztül megvalósuló elektronátmenet. E folyamatok gyakorlati hasznosítása érdekében nagy felülettel rendelkező, nanostruktúrált funkcionális anyagokra van szükség. Ilyen nagy felület teszi lehetővé, hogy kis helyen, gyakorlati szempontból is értékelhető töltésátmenet legyen elérhető, amely megalapozza ezen anyagok alkalmazását.” - tájékoztatta közleményében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az MTI-t. 

szte_funkcio_torzs

Közel 5 évig tartott a kutatási projekt

A kutatási projekt közel 800 millió forintos költségvetésből valósult meg. A program részeként az egyetem különféle tudományágazataiban tevékenykedő kutatók és különféle nemzetközi kutatócsoportok működtek együtt. Az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének vezetője, Kónya Zoltán is kiemelte a közleményben, hogy a közös gondolkodás és együttműködés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sikeresen zárták a kutatást. Olyan területeket vizsgáltak a kutatás alatt, mint a megújuló energiaforrások tárolása és kiaknázása, illetve a környezeti szennyezők ártalmatlanításának módszerei.

A program egyik vezető kutatója, Janáky Csaba kiemelte, hogy ezúttal is megerősítették azt, hogy az energetikai és szenzorikai alkalmazásokban előnyösebb az összetett anyagok használata, főleg azoké, amelyek egyes elemei csak egy-egy funkcióért felelősek. 

A kutatási projekt 2016 őszén indult, tehát közel 5 évig tartott. Eredményeként több mint 75 kiemelkedő minőségű publikációt tettek közzé, továbbá 10 haza és 24 nemzetközi együttműködés indult el vagy erősödött meg. A szegedi egyetem a programnak köszönhetően szerezhetett be olyan eszközöket, mint a pásztázó elektronmikroszkóp, az ionkromatográf, a Raman-mikroszkóp, vagy éppen az egyedi tulajdonságokkal bíró fotofeszültség-spektroszkópiás berendezés.

Forrás: MTI
CS.SZ.