A Szegedi Tudományegyetem az együttműködő partnerekkel összefogva egy új technikát dolgozott ki annak érdekében, hogy biogázt állítsanak elő - közölte az egyetem az MTI-vel. 

Biogáz előállítására dolgozott ki egy új eljárást a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az Agrár-Béta Mezőgazdasági Kft., valamint a  Kaposszekcsői Agrár-Biogáz Kft. Az 545 millió forintos uniós támogatás által megvalósuló projektben a fűzfa biomasszájának energetikai hasznosítása volt a cél.

A közzétett bejelentés alapján kiderült, hogy ha biogázreaktorokba helyezik a fűz biomasszáját, akkor ez az egyik legalkalmasabb módszer és alapanyag arra, hogy biogázt állítsanak elő. A kutatás és a projekt célja az volt, hogy növeljék a zöld energiatermelést, méghozzá megfelelően és környezetbarát módon, hiszen a növekvő energiaigények miatt ez egyre fontosabb szempont. 

Bagi Zoltán, a kutatás vezetője, valamint az SZTE Biotechnológiai Tanszék adjunktusa is kifejtette a kutatás részleteit: “A biogáz előállítására a fermentáló tankokban szinte valamennyi szerves anyag alkalmas, így az állati eredetű trágya, az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, az elpusztult állatok tetemei és a növények egyes részei, de felhasználható a háztartási szerves hulladék és a szennyvíziszap is. Ezekből megújuló energiahordozó, biogáz termelhető mikroorganizmusok segítségével, biotechnológiai módszerekkel. A szerves anyagok energiatermelés céljára más eljárásokkal nem hasznosíthatók, és a környezetünkbe elhelyezve számos környezetvédelmi és egészségügyi problémát okozhatnak.”

A fűzfa biogáz előállítására is alkalmas

A projektben felhasznált kiindulási anyagok az energiatermelés mellett ártalmatlanítva is lettek, ezáltal a visszamaradó anyagok a mezőgazdaságban is felhasználhatók lesznek, méghozzá biotrágyaként, ami kiválthatja a környezetterhelést jelentő műtrágyát.

“A felhasználható alapanyagok többsége veszélyes hulladéknak számít, ezekből is hasznos termék, biogáz vagy biotrágya állítható elő, amelyek egyébként nagyon magas költséggel lennének csak kezelhetők, illetve megsemmisíthetők.” - idézi a közlemény Kovács Kornélt, az SZTE emeritus professzorát. 

A projekt során a fűz biomasszáját hasznosító biogáz üzemek gazdaságosságát is sikerült megnövelni, méghozzá új erjesztési technológiák megalkotásával. Az energiafűz ültetvények biomassza hozamának, sótűrési, valamint környezettisztító képességének javítását is megvizsgálták a kutatók, majd innovatív termesztéstechnológiai javaslatokat is kidolgoztak, amely megoldásokat a kaposszekcsői biogáz üzemben ellenőriztek. 

Forrás és képek: MTI, Szegedi Tudományegyetem

CS.SZ.