A A Helicobacter pylori egy gyomorban tanyázó baktérium, amely gyomorfekélyt, nyombélfekélyt és gyomorrákot is okozhat, amennyiben nem kezelik megfelelően. A lakosság felénél van jelen gyakorlatilag tünetmentesen, ám komoly kockázatai, szövődményei lehetnek a nem megfelelő kezelési metódusnak. Célzott gyógyszeres kezelés nélkül nem gyógyítható, ám hatékony készítményekkel kezelhető. 

Ahogy az SZTE közleménye rámutat, az esetleges kezelések észszerűsítésével jelentősen csökkenthető az antibiotikum-fogyasztás. Ha kevesebbet fogyaszt a lakosság, a baktériumok antibiotikum-rezisztenciája csökkenhet, és megfelelő kezelés adható a pácienseknek. A jelen kutatás pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy új kezelési protokollokat dolgozzanak ki, amivel mérsékelhető a lakosság körében a rezisztencia további növekedése.    

 

 

 

Az új epidemiológiai modellből kiderül, hogy a Helicobacter pylorival szemben mikor milyen rezisztencia lép fel. A clarithromycin nevű antibiotikummal egyre ritkábban sikeres a kezelés, mivel az ehhez hasonló antibiotikumokat más egyéb betegségek esetén is alkalmazzák, ezért a baktériumok gyakrabban rezisztensek rá. Röst Gergely, Kocsmár Éva és Lotz Gábor kutatása rámutat, honnan ered e baktérium antibiotikum-rezisztenciája. 

Összesen 4744 fertőzött beteg gyomorbiopsziás mintáját vizsgálták meg a kísérlet során: megnézték, hogy a betegek múltbeli gyógyszerfogyasztása milyen összefüggésben van a rezisztencia gyakoriságával. Rájöttek, hogy a lakosság körében akkor is terjed a betegség, ha korábban nem szedtek makroid típusú antibiotikumot. A számítások szerint ezen betegek döntő többsége már eleve a rezisztens baktériummal fertőződött meg.  Az új metódust a kutatók neves szaklapban is publikálták.