A szakember elmondta, hogy a szegedi vár területén 1999 óta folynak feltárások, de a környező park megújítása miatt végzett ásatás az első, amikor olyan építmény került elő, amelyről korábbról nem rendelkeztek adatokkal. A nyáron indult feltárás során először egy késő török kori tímárműhely épületét és a bőr kikészítéséhez használt cserzőmedencét találták meg a jelenlegi utcaszint alatt mintegy három méterrel. Később 5-5,5 méteres mélységben a török kor első felében használt cserzőgödrökre bukkantak - közölte a régész. A bőr kikészítése erős szagokkal járt, így különleges, de nem példa nélküli, hogy a műhely az egykori vár középső részén működött - tudatta Molnár Csilla.

 

 

Az ásatás során jelentős török kori leletanyag is a felszínre bukkant: vas- és üvegeszközök, agyagedények, köztük mázas reneszánsz díszkerámiák töredékei, és különlegességnek számító importáruk, fajansztárgyak és kínai porcelánok darabjai. Ez utóbbiak feltehetően nem kereskedelem útján kerültek Szegedre, hanem a városba érkező törökök használati tárgyaiként - mondta a régész. A vármaradvány rekonstrukcióját 1999-ben végezték, amikor kiállítóhelyet, régészeti raktárt és tanácstermet építettek ki. A munkálatok közben középkori falak kerültek elő közvetlenül a bejárat előtt, így elkezdték a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén középkori templomra is bukkantak, majd 2007-ben sikerült beazonosítani a vár északi saroktornyát, 2010-ben pedig a déli falát. A közelmúltban befejeződött a vármúzeum újabb felújítása, mely részeként új helytörténeti kiállítás nyílt.

 

MTI/T.D.