Most készülsz életed első kiállítására?

Gratulálunk! Itt a lehetőség, hogy a nagyközönség elé tárd az alkotásaidat. Ez a dátum már kitörölhetetlenül belekerül életed történetébe! Nyilvánvalóan biztos akarsz lenni abban, hogy felkészültél. Adunk néhány támpontot, mit nem érdemes kihagyni az előkészületekből.

 

A kiállításra kerülő képeket már kiválogattad, a helyszín és az időpont is ki van tűzve, de mi legyen az a plusz, ami segít a látogatónak azonosítani téged és megkülönböztetni mindenki mástól? Mi legyen és hová kiírva rólad? Mit mondj el magadról? A képek keretezve legyenek, vagy kasírozva, mint egy WorldPress kiállításon?

 

1. Önéletrajz

 

Talán nem fogod szeretni a felvetést, hogy össze kell állítanod a közönség számára is elérhető művészi eredményeid felsorolását. Erre a honlapodon, blogodon vagy akár a Facebook profilodon is szükség lesz. Ez esetben ne egy hagyományos cv-re gondolj! Sorold fel azokat a kiállításokat, amiken egyénileg vagy csoportosan vettél részt, vagy cikkeket, amik a munkásságodról szólnak. Tedd bele, a kitüntetéseket, díjakat, ösztöndíjakat, szakmai utakat, amiket kaptál. A napi munkádat nem kell szerepeltetned az önéletrajzban, mivel egyrészt semmi köze a művészi teljesítményedhez, másrészt vannak, akik szerint egy rajztanár például nem lehet komoly művész. Érdemes egyszerűnek meghagyni az önéletrajzot, helyette inkább beszéljenek önmagukért az alkotások.

 

2. Művészi nyilatkozat

 

Nem könnyű szembenézni a rettegett művészi nyilatkozat megírásával. Nem számít mennyire nehéz, meg kell próbálnod elmondani egy nyilvános nyilatkozatban, hogy mit képvisel a művészeted! El kell fogadnod, hogy valójában nem nem lehet összefoglalni, hogy ki vagy te művészként, egyszerűen csak tégy meg mindent, amit tudsz!

 

3. Kérdezz egy harmadik féltől

 

Sokszor szerencsésebb, ha valaki a saját szemszögéből ír a munkásságodról, mintha egyedül készítenéd el. Ezt a módszert találod a galériabemutatók számára készített katalógusokban, ahol egy kritikus, egy történész vagy egy művész ír társa alkotásairól. 

 

4. A művek bekeretezése

 

A legrosszabb reakció, amit valakitől a művedet nézve kaphatsz, ha azt mondja: „Nagyon szeretem ezt a keretet, amibe a képedet tetted.” És a képet esetleg észrevette ott középen? Ne sértődj meg az illetőre, ha esetleg veled is előfordult már hasonló! Helyette gondold újra a képkeretezési szokásaidat! A választott keretnek anélkül kell bemutatnia az alkotásodat, hogy elvinné róla a figyelmet. A keretek legyenek egyszerűek és elegánsak anélkül, hogy porondra törnének.

 

 

A képek keretezve legyenek, vagy kasírozva?

 

Keretezni vagy nem keretezni?

 

Nem kell minden képet keretezni. A vakrámás kortárs festmények esetén teljesen opcionális a keretezés. Kezdő és haladó művészek és fotósok előszeretettel választják a kasírozást, ha műveiket kiállítják. A kasírozás egy alapvető nyomdai művelet, rétegelő eljárás, aminek során a nyomatot – ami lehet vinyl, poszter, papír vagy fotó – egy könnyű, de merev habkartonra, papírkartonra vagy habosított PVC táblára ragasztják fel. A kasírozott képek tartósak, nem gyűrődnek, emellett letisztult és hatásos megjelenést adnak az alkotásnak.