Hétszáz doktorandusz a szegedi egyetemen - Szeged
"Szeged - Rangot jelent a doktori cím
Szegeden 18 doktori iskolában körülbelül hétszáz doktorandusz készül a tudomány fellegvárainak meghódítására. Hazánkban idén összesen 950, Szegeden 106 új doktoranduszt képezhetnek. Ennél háromszor többen szeretnék PhD-hallgatóként megfejelni egyetemi tanulmányaikat.
Katalizálják az egyetemek nemzetközi együttműködését a doktori iskolák – jelenti ki Dékány Imre. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese, a 18 itteni doktori iskola közül az egyik, a kémiai képzőhely vezetője szerint a fiatalok szempontjából hasznos, hogy megtanulnak mozogni a nemzetközi kutatói térségben.
– Negyed-ötödéves koromban döntöttem el, hogy végzés után pályázom – magyarázza Dékány professzor egyik doktorandusza, Pál Edit. A fiatal vegyész számára öt tanszéken is lehetőség nyílt arra, hogy folytassa a diákkorban megkezdett tudományos munkát. – Igaz, sokkal nagyobb a kötöttség, mint hallgatóként: napi 9-10 órát is dolgozunk – jellemzi helyzetét a fiatalasszony. Ő – a többséggel ellentétben – nem diplomamunkáját folytatta, hanem a nanorészecskék előállítása felé fordult. Ezekből vékony rétegek állíthatók elő, amelyeket szenzorokban, napelemekben hasznosíthatnak. Szerinte a doktori képzés három éve elegendő a kutatómunka befejezésére, s a több mint 91 ezer forint ösztöndíjból is ki lehet jönni. Problémának látja viszont, hogy a doktoranduszoknak csak 10-15 százaléka maradhat az egyetemen.
A doktori képzés kötelező és szabadon választható kurzusokból és tudományos kutatómunkából áll. Az egyetemek érdekeltek abban, hogy falaikon belül több rangos iskola működjön. Ennek oka egyrészt az, hogy egy-egy doktorandusz képzéséért az állam 1 millió 100 ezer – 1 millió 650 ezer forint támogatást ad. A Tisza-parti intézmény – az ELTE és a debreceni egyetem után – a harmadik legtöbb doktoranduszt képzi.
– Az egyetemi tananyagtól elvezetjük a tudomány mai állapotáig a doktoranduszokat – magyarázza a három éves képzés értelmét az SZTE Doktori Intézetének igazgatója. Klukovits Lajos feladata a szegedi intézményt jellemző specialitás: több mint háromszáz állami ösztöndíjas és négyszáz költségtérítéses doktorandusz ügyeivel foglalkozik. – A doktori képzés és a doktori fokozat megszerzése nem azonos – hangsúlyozza az igazgató. Ugyanis a doktori címüket megvédők 10-15 százaléka nem végzett doktori iskolát, miközben az ilyen tanulmányaikat lezárók közül sokan négy-hat év múlva sem szerzik meg a fokozatot.
Tény, nagy az érdeklődés az alap- és mesterképzést "megfejelő" doktori iskolák iránt: a tavaly meghirdetett 95 helyre több mint háromszázan pályáztak. A jelentkezők egy része azért vállalja e továbbtanulást, hogy elmélyülhessen választott hivatása egy-egy szakmai-didaktikai kérdésében, de a többség "lánglelkű kutató". Szerintük mindenképpen rangot is jelent a doktori cím. "
(Forrás: www.delmagyar.hu)
Szóljon hozzá fórumunkon:Hétszáz doktorandusz a szegedi egyetemen - Szeged
Küldjön egy képeslapot ismerősének Szeged városról!
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarorszag.mconet.biz
Katalizálják az egyetemek nemzetközi együttműködését a doktori iskolák – jelenti ki Dékány Imre. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese, a 18 itteni doktori iskola közül az egyik, a kémiai képzőhely vezetője szerint a fiatalok szempontjából hasznos, hogy megtanulnak mozogni a nemzetközi kutatói térségben.
– Negyed-ötödéves koromban döntöttem el, hogy végzés után pályázom – magyarázza Dékány professzor egyik doktorandusza, Pál Edit. A fiatal vegyész számára öt tanszéken is lehetőség nyílt arra, hogy folytassa a diákkorban megkezdett tudományos munkát. – Igaz, sokkal nagyobb a kötöttség, mint hallgatóként: napi 9-10 órát is dolgozunk – jellemzi helyzetét a fiatalasszony. Ő – a többséggel ellentétben – nem diplomamunkáját folytatta, hanem a nanorészecskék előállítása felé fordult. Ezekből vékony rétegek állíthatók elő, amelyeket szenzorokban, napelemekben hasznosíthatnak. Szerinte a doktori képzés három éve elegendő a kutatómunka befejezésére, s a több mint 91 ezer forint ösztöndíjból is ki lehet jönni. Problémának látja viszont, hogy a doktoranduszoknak csak 10-15 százaléka maradhat az egyetemen.
A doktori képzés kötelező és szabadon választható kurzusokból és tudományos kutatómunkából áll. Az egyetemek érdekeltek abban, hogy falaikon belül több rangos iskola működjön. Ennek oka egyrészt az, hogy egy-egy doktorandusz képzéséért az állam 1 millió 100 ezer – 1 millió 650 ezer forint támogatást ad. A Tisza-parti intézmény – az ELTE és a debreceni egyetem után – a harmadik legtöbb doktoranduszt képzi.
– Az egyetemi tananyagtól elvezetjük a tudomány mai állapotáig a doktoranduszokat – magyarázza a három éves képzés értelmét az SZTE Doktori Intézetének igazgatója. Klukovits Lajos feladata a szegedi intézményt jellemző specialitás: több mint háromszáz állami ösztöndíjas és négyszáz költségtérítéses doktorandusz ügyeivel foglalkozik. – A doktori képzés és a doktori fokozat megszerzése nem azonos – hangsúlyozza az igazgató. Ugyanis a doktori címüket megvédők 10-15 százaléka nem végzett doktori iskolát, miközben az ilyen tanulmányaikat lezárók közül sokan négy-hat év múlva sem szerzik meg a fokozatot.
Tény, nagy az érdeklődés az alap- és mesterképzést "megfejelő" doktori iskolák iránt: a tavaly meghirdetett 95 helyre több mint háromszázan pályáztak. A jelentkezők egy része azért vállalja e továbbtanulást, hogy elmélyülhessen választott hivatása egy-egy szakmai-didaktikai kérdésében, de a többség "lánglelkű kutató". Szerintük mindenképpen rangot is jelent a doktori cím. "
(Forrás: www.delmagyar.hu)
Szóljon hozzá fórumunkon:Hétszáz doktorandusz a szegedi egyetemen - Szeged
Küldjön egy képeslapot ismerősének Szeged városról!
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarorszag.mconet.biz