A másfél milliárd forint összköltségű országos kutatási program lezárult, az eredményeket a Szegedi Tudományegyetem munkatársai közölték. Az SZTE Biológiai Kutatóközpont a Debreceni Egyetem kutatócsoportjaival dolgozott együtt. A gyulladásos bőrbetegségek és hasonló módon kialakult bélbetegségek hátterét vizsgálták.

 

Az SZTE közleménye szerint a kutatás során a külvilággal érintkező határfelületeken található szervek sejtjeinek egymás közötti kommunikációját vizsgálták, hogy ezek miként vesznek részt a bőr és a béltraktus gyakori gyulladásos és immunológiai betegségeinek kialakulásában. A vizsgált bőrgyulladások közt volt az akné, az ekcéma, a pikkelysömör, a bélrendszer problémái közül a gluténérzékenységet, a Crohn-betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást vették górcső alá.  

 

 

 

Bizonyítást nyert a folyamat során, hogy e betegségek hátterének közös a jellemzője, nem megfelelő ugyanis a sejtek és a szervek közti kommunikáció. A gyulladásos folyamatok a kóros válaszreakciók láncolatából alakulnak ki. Ez a felfedezés egyedülálló, alapjaiban változtathatja meg a gyulladásos betegségek kezelését. Ugyan történhet előrelépés az állapotok javításában, a kutatók kihangsúlyozták, hogy jelen esetben ezek a betegségek még mindig gyógyíthatatlanok, és tüneti kezelés alkalmazható enyhítésként. A betegség kialakulási folyamata ugyanis még mindig nem világos, de az SZTE kutatói által vezetett projekt megalapozta a további kutatásokat, amelyek a szükséges specifikus terápiák kidolgozását is lehetővé tehetik.  

Vizsgálták még az akut hasnyálmirigy-gyulladás kórlefolyását is, egy egyedülálló 3D szövetmodellt hoztak létre. A közlemény szerint ennek segítségével vizsgálták, hogy a cisztás fibrózis okozta hasnyálmirigy-károsodás kezelésére használt gyógyszer alkalmazható-e akkor is, amikor a gyulladást alkohol váltja ki. Választ kaptak kérdésükre, állatkísérletek során ugyanis kiderült, hogy használhatóak ilyen esetekben is a piacon lévő orvosságok.