Csongrádi vízlépcső: fel vagy le vele? - Szeged
Szeged - Egyelőre kibékíthetetlen ellentétek jellemzik a csongrádi vízlépcső megépítésének kérdéskörét, ezért többen remélik, hogy a Csongrád Megyei Közgyűlés számára készülő tanulmány újabb irányt szabhat a vitának.
Egyelőre kibékíthetetlen ellentétek jellemzik a csongrádi vízlépcső megépítésének kérdéskörét, ezért többen remélik, hogy a Csongrád Megyei Közgyűlés számára készülő tanulmány újabb irányt szabhat a vitának. Ugyanakkor kétségtelen: ha a nagypolitika nem veszi szárnyai alá az elképzelést, a csongrád-bokrosi duzzasztóból semmi sem lesz.
Áprilisra készül el a csongrádi vízlépcső megvalósíthatóságáról szóló döntéselőkészítő tanulmány, amit a Csongrád Megyei Közgyűlés rendelt meg a Mérnöki Kamara Kht.-tól. Bár a dolgozat írói maximálisan figyelembe veszik a vonatkozó jogszabályokat, valamint a különböző szakhatóságok, elsősorban a természet- és környezetvédelem szempontjait, nem nehéz megjósolni, milyen ellenállásba ütközik majd az elképzelés, ha összegzésként azt állapítják meg a felkért szakértők, hogy szükség van az Alsó-Tiszán egy duzzasztóműre.
A vízlépcsőépítés hazai megítélését jól tükrözi, hogy 2006-ban a Magyar Természetvédők Szövetsége feketelistára tette a projektet, mondván, egy betongát felhúzása jelenti ma a legnagyobb veszélyt Magyarországon. Uj Péter, az Index főszerkesztője is kifakadt, és azt írta publicisztikájában, hogy aki ilyen monstrumot javasol a Tiszára, „az nettó nem normális, de legalábbis semmit nem ért meg abból, ami az Alfölddel, az egész Tisza-vízgyűjtővel történt az utóbbi 150 évben." Szintén az ellenzők táborát erősíti a WWF Magyarország, amely szerint aránytalanul nagy és költséges károkat okozna a csongrádi vízlépcső megépítése az elenyésző, csak egyes érdekcsoportoknál jelentkező gazdasági haszonnal szemben.
1998-ban ugyanezt az álláspontot képviselte a Fidesz is. Leszögezték, soha nem volt és nem lehet környezetbarát egy vízlépcső. Hét évvel később már a jobboldali párt gazdasági kabinetje is Vincze László mellé állt, aki csongrádi honatyaként azt javasolta, a vízlépcső projekt kerüljön be a II. Nemzeti fejlesztési tervbe. Különös, de Vinczén kívül senki sem szokta szóba hozni a duzzasztóépítés kérdését.
A téma annyira tabu, hogy még a Magyar Villamos Művek Magyarország Energiapolitikai Tézisei – 2006–2030 címet viselő összefoglaló tanulmányában sem említik lehetőségként a vízi energia hasznosítását. Holott – s erre már Péteri László építészmérnök emlékeztet az MVM anyagát kritizáló írásában – a magyar energiapolitika csak akkor tudja teljesíteni az EU-nak tett vállalásait, ha a hazai vízi erőt is kiaknázza. Magyarország ugyanis 2030-ig a jelenlegi 3-4-ről 10 százalékra szeretné emelni a megújuló energia arányát. Péteri úgy véli, csak a vízi erőmű nem okoz visszafordíthatatlan természeti változást, ezért vétek kihagyni egy hosszú távú koncepcióból.
Kováts: Nem a mi dolgunk a meggyőzés
– Nem a mi dolgunk meggyőzni a lakosságot vagy a politikát, mi csak az objektív tervezésre és előkészítésre törekszünk – mondta lapunknak Kováts Gábor. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke szerint azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni senkinek, legyen szakavatott vagy hozzá nem értő, hogy a globális felmelegedés miatt foglalkozni kell a vízkészletekkel, mert a szakemberek szerint egyértelmű, hogy a jövőben a szélsőséges időjárási, vízjárási helyzetek gyakorisága növekedni fog és így a fölös vizek időbeni tervszerű, célszerű visszatartása és vízhiányos időben történő felhasználása a gazdaság és társadalom számára nagy kihívást jelent, ennek műszaki lehetőségeit érdemes és szükséges vizsgálni.
Forrás: www.delmagyar.hu
Csongrádi vízlépcső: fel vagy le vele? - Szeged - Szóljon hozzá!
Küldjön egy képeslapot ismerősének Szeged városról!
Szeged linkajánló: szegedlink.mconet.biz
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu
Áprilisra készül el a csongrádi vízlépcső megvalósíthatóságáról szóló döntéselőkészítő tanulmány, amit a Csongrád Megyei Közgyűlés rendelt meg a Mérnöki Kamara Kht.-tól. Bár a dolgozat írói maximálisan figyelembe veszik a vonatkozó jogszabályokat, valamint a különböző szakhatóságok, elsősorban a természet- és környezetvédelem szempontjait, nem nehéz megjósolni, milyen ellenállásba ütközik majd az elképzelés, ha összegzésként azt állapítják meg a felkért szakértők, hogy szükség van az Alsó-Tiszán egy duzzasztóműre.
A vízlépcsőépítés hazai megítélését jól tükrözi, hogy 2006-ban a Magyar Természetvédők Szövetsége feketelistára tette a projektet, mondván, egy betongát felhúzása jelenti ma a legnagyobb veszélyt Magyarországon. Uj Péter, az Index főszerkesztője is kifakadt, és azt írta publicisztikájában, hogy aki ilyen monstrumot javasol a Tiszára, „az nettó nem normális, de legalábbis semmit nem ért meg abból, ami az Alfölddel, az egész Tisza-vízgyűjtővel történt az utóbbi 150 évben." Szintén az ellenzők táborát erősíti a WWF Magyarország, amely szerint aránytalanul nagy és költséges károkat okozna a csongrádi vízlépcső megépítése az elenyésző, csak egyes érdekcsoportoknál jelentkező gazdasági haszonnal szemben.
1998-ban ugyanezt az álláspontot képviselte a Fidesz is. Leszögezték, soha nem volt és nem lehet környezetbarát egy vízlépcső. Hét évvel később már a jobboldali párt gazdasági kabinetje is Vincze László mellé állt, aki csongrádi honatyaként azt javasolta, a vízlépcső projekt kerüljön be a II. Nemzeti fejlesztési tervbe. Különös, de Vinczén kívül senki sem szokta szóba hozni a duzzasztóépítés kérdését.
A téma annyira tabu, hogy még a Magyar Villamos Művek Magyarország Energiapolitikai Tézisei – 2006–2030 címet viselő összefoglaló tanulmányában sem említik lehetőségként a vízi energia hasznosítását. Holott – s erre már Péteri László építészmérnök emlékeztet az MVM anyagát kritizáló írásában – a magyar energiapolitika csak akkor tudja teljesíteni az EU-nak tett vállalásait, ha a hazai vízi erőt is kiaknázza. Magyarország ugyanis 2030-ig a jelenlegi 3-4-ről 10 százalékra szeretné emelni a megújuló energia arányát. Péteri úgy véli, csak a vízi erőmű nem okoz visszafordíthatatlan természeti változást, ezért vétek kihagyni egy hosszú távú koncepcióból.
Kováts: Nem a mi dolgunk a meggyőzés
– Nem a mi dolgunk meggyőzni a lakosságot vagy a politikát, mi csak az objektív tervezésre és előkészítésre törekszünk – mondta lapunknak Kováts Gábor. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke szerint azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni senkinek, legyen szakavatott vagy hozzá nem értő, hogy a globális felmelegedés miatt foglalkozni kell a vízkészletekkel, mert a szakemberek szerint egyértelmű, hogy a jövőben a szélsőséges időjárási, vízjárási helyzetek gyakorisága növekedni fog és így a fölös vizek időbeni tervszerű, célszerű visszatartása és vízhiányos időben történő felhasználása a gazdaság és társadalom számára nagy kihívást jelent, ennek műszaki lehetőségeit érdemes és szükséges vizsgálni.
Forrás: www.delmagyar.hu
Csongrádi vízlépcső: fel vagy le vele? - Szeged - Szóljon hozzá!
Küldjön egy képeslapot ismerősének Szeged városról!
Szeged linkajánló: szegedlink.mconet.biz
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu