Az agyelszívás erősíti a hazai tudományt - Szeged
"Szegedről Amerikába, Szegedre Erdélyből
Ahogy egykor a céhlegények, ma a tudományos kutató mesterségét tanuló ifjak járják a világot. Akkor és most is viszik itthon megszerzett tudásukat, hogy hosszabb-rövidebb ideig tartó munkájukért a nemzetközi kapcsolatokat és a fejlettebb munkamódszereket hozzák haza. Arra voltunk kíváncsiak, Szeged hogyan szerepel e globális tudáspiacon. "
"Kevés a képzett kutató
Az agyelszívásnak tulajdonképpen haszonélvezői is lehetnénk. Több szomszédos, illetve tőlünk keletre eső országból érkeznek fiatalok Szeged két tudományos fellegvárába. Az SZBK kötelékében dolgozik indiai, a volt szovjet országokból származó, illetve számos vajdasági és erdélyi kutató is. De a tudásukat máshol megalapozó ifjú tudósok fogadását Dudits Dénes szervezettebbé tenné.
Kevés a tudós pályát választó fiatal – ért egyet akadémikus társával Telegdy Gyula a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) doktori tanácsa nemrég leköszönt vezetője, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága elnöke. Pedig az egyetemen működő 17 doktori iskolában 628 diplomás ösztöndíjas tanul. E PhD-fokozattal felvértezett kutatók nagy része azonban nem a helyi tudományos műhelyeket erősíti. A természettudósok közül mondjuk egy matematikus húsz-, míg egy biológus 40-60 éves korában jut pályája csúcsára. Ez is jelzi: a tudomány lemondással jár, az eredményhez elhivatottság szükséges. Telegdy professzor szerint nincs baj, míg a tudomány üzletté nem válik.
Ám ha megélhetési problémákkal küzd egy tudós, akkor az eredmény is elmarad. A tudomány fellegvárait belülről is jól ismerő akadémikus úgy látja: a finanszírozási arányokon kellene változtatni. Míg a fejlettebb világban a tudományos alapkutatásnak csak harmadát fizeti az állam, s kétharmadát a magántőke, addig nálunk fordított az arány. A kivezető utat a regionális tudásközpontok megalapítása és finanszírozási módja mutatja. Mégis: ha mérleget vonunk, akkor látható, Magyarország az agyelszívás révén többet ad, mint kap a tudomány globalizált piacán. "
(Forrás: www.delmagyar.hu)
Az agyelszívás erősíti a hazai tudományt - Szóljon hozzá
"Kevés a képzett kutató
Az agyelszívásnak tulajdonképpen haszonélvezői is lehetnénk. Több szomszédos, illetve tőlünk keletre eső országból érkeznek fiatalok Szeged két tudományos fellegvárába. Az SZBK kötelékében dolgozik indiai, a volt szovjet országokból származó, illetve számos vajdasági és erdélyi kutató is. De a tudásukat máshol megalapozó ifjú tudósok fogadását Dudits Dénes szervezettebbé tenné.
Kevés a tudós pályát választó fiatal – ért egyet akadémikus társával Telegdy Gyula a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) doktori tanácsa nemrég leköszönt vezetője, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága elnöke. Pedig az egyetemen működő 17 doktori iskolában 628 diplomás ösztöndíjas tanul. E PhD-fokozattal felvértezett kutatók nagy része azonban nem a helyi tudományos műhelyeket erősíti. A természettudósok közül mondjuk egy matematikus húsz-, míg egy biológus 40-60 éves korában jut pályája csúcsára. Ez is jelzi: a tudomány lemondással jár, az eredményhez elhivatottság szükséges. Telegdy professzor szerint nincs baj, míg a tudomány üzletté nem válik.
Ám ha megélhetési problémákkal küzd egy tudós, akkor az eredmény is elmarad. A tudomány fellegvárait belülről is jól ismerő akadémikus úgy látja: a finanszírozási arányokon kellene változtatni. Míg a fejlettebb világban a tudományos alapkutatásnak csak harmadát fizeti az állam, s kétharmadát a magántőke, addig nálunk fordított az arány. A kivezető utat a regionális tudásközpontok megalapítása és finanszírozási módja mutatja. Mégis: ha mérleget vonunk, akkor látható, Magyarország az agyelszívás révén többet ad, mint kap a tudomány globalizált piacán. "
(Forrás: www.delmagyar.hu)
Az agyelszívás erősíti a hazai tudományt - Szóljon hozzá