A Szegedi Tudományegyetem új eljárást dolgozott ki az aszály mérésére
A Szegedi Tudományegyetem kutatói új eljárást fejlesztettek ki, mely képes az aszály mérésére és előrejelzésére.
Az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói egy komplex és bonyolult feladattal küzdöttek meg, amikor az aszály mérését és előrejelzését kívánták meghatározni. A mérésnél figyelembe kell venni a jelenlegi csapadékmennyiséget és a hőmérsékletváltozást, valamint az elmúlt időszakra vonatkozó viszonyokat is. A csapadék előrejelzésénél 10-14 napos megbízható előzetes bejelentés adható.
Az aszály mérésére fejlesztettek ki eljárást az SZTE-n.
A kutatók több mint 10 éve végeznek műholdas távérzékelésen alapuló méréseket, mely a vízhiány előrejelzését segíti megmutatni. Nemrégiben új adatok és módszerek elérhetőségének köszönhetően a talaj felső rétegében lévő vízmennyiség részletesen, több száz négyzetkilométeres területen megbecsülhető.
A növényeken jól megfigyelhető az aszály: ha egyes területen lévő növények gyengébbek más területen lévőkhöz képest, az valószínűleg a terület vízhiányosságát jelenti. Az SZTE kutatói teljes Magyarországon képesek tanulmányozni a vízhiány-változást a műholdak segítségével, mely 10x10 méteres felbontást mutat.
A kutatók a talajnedvességet már tavasszal megmérik, hiszen ekkor látszik az őszi-téli csapadékmennyiség, és így jól kimutatható az esetleges nyári aszály. Az SZTE kutatók és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös munkája az aszályindex: az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer bázisa. Ezáltal hazánkban több, mint 110 állomáson mérnek és gyűjtenek be adatokat, így a talaj vízhiánya, az aszály könnyen megjósolható.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Kép forrása: pixabay.com - Jogtiszta fotó.
A kép illusztráció.
H.A.