A Kárpát-medencei ipari kendertermelésnek megújításáról és az erre épülő gazdaság létrehozásának lehetőségéről tartottak fórumot február 5-én Budapesten, az Országházban a Nemzetstratégia Kutatóintézet szervezésében. A rendezvény egyik kiemelt előadója a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Kovács Beáta volt, tekintettel arra, hogy a Dél-Alföld, Békés és Csongrád megye kulcsszerepet tölthet be a tervezett fejlesztésben.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett, hogy Csongrád megye a kender termelésének hagyományos régiója. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a tárca a jogi héttér megteremtésével is ösztönözni kívánja a rostkender termesztését. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára rámutatott, hogy a program több támogatási forrásból is finanszírozható. A tanácskozás levezető elnöke, Molnár György a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója kiemelte: nem szabad veszni hagyni a Csongrád megyei szaktudást, hiszen 1990 előtt Magyarországon állították elő a világ legjobb minőségű rostkendervetőmagját.

Iparikender-betakarítás

Kovács Beáta közgyűlési alelnök a fórumon bemutatta a Csongrád megye kenderhaszonnövény-fejlesztési koncepcióját. Előadásában hangsúlyozta, Csongrád megye és az önkormányzat számára kiemelt fontosságú az ipari kendertermesztés és -feldolgozás jövőbeni sorsa. Felvázolta, hogy a dél-alföldi kendertermesztés és az iparszerű feldolgozás is több évszázados, jelentős hagyománnyal bír. Csongrád megye a kiegyezést követően vált Magyarország és Közép-Kelet-Európa kenderiparának központjává, miután számos gyárat alapítottak Szegeden, több Csongrád megyei telephellyel.

MTI / MCOnet

Címkefelhő