Legalább még 20-25 település távfűtési rendszerét lehetne megtérülő beruházással átállítani a geotermális energia használatára az eddigi mintegy tucat projekten túl, melyek mintapéldája Makó és Csongrád - állítja a geotermális projektek fejlesztésével foglalkozó EU-Fire Kft. az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Magyarország területének mintegy kétharmada - elsősorban a Kisalföld, az Alföld, az északi karsztos területek és Zala megye - megfelelő körülményeket kínál a geotermikus energia felhasználására - mutat rá közleményében a cég. Kovács Péter, a cég ügyvezetője szerint az átállás költségeinek megtérülés szempontjából fontos feltétel, hogy a területen legyenek stabil, téli-nyári hőigények. Mérsékli a költségeket az is, ha a geotermiában gondolkodó település már eleve rendelkezik távhőrendszerrel - tette hozzá.

A megye címere

Egy átlagos projekt 10 millió euróba - mintegy 3 milliárd forintba - kerül, ebben már benne van az új termelő- és visszasajtoló kutak fúrásának költsége is. Azonban ha már van a területen termálkút, és meglévő távfűtési rendszerre kell rácsatlakozni, jóval olcsóbb lehet a beruházás - jelezte az ügyvezető. Kovács Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a geotermális energia hasznosításakor nem égetnek el tüzelőanyagot, nincsenek fűtőanyagköltségek, így a termelés hosszú távon is kiszámítható. A technológia alkalmazásának kiterjesztése az államnak is milliárdos bevételt jelenthet a megtakarított szén-dioxid értékesítésével - fűzte hozzá. Az EU-Fire eddigi geotermális projektjei éves szinten mintegy 9500 tonna szén-dioxid kibocsátásától kímélték meg a környezetet - tájékoztattak a közleményben.

MTI / MCOnet

Címkefelhő