A szegedi Móra Ferenc Múzeumban tartott ünnepi megemlékezésen Juhász Tünde kormánymegbízott, és Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke is beszédet mondott.

Juhász Tünde stílszerűen Március 15-ei 12 pont kezdőmondatával kezdet mondandóját, mely egyben a 2012-ben született új magyar alaptörvény zárszava. A két történelmi korszakban a megfogalmazott közösségi akarat azonosságára hívta fel hallgatósága figyelmét, majd az áprilisi törvényekre utalt vissza, melyek történészek szerint szintén egy új alkotmány jelentőségéhez mérhetőek. Bár a forradalom elbukott, a Kiegyezés ezekre a törvényekre épült - tette hozzá. A kormánymegbízott méltatta új alkotmányunkat, mely új fejezetet nyitott a magyar történelemben, új távlatokat és lehetőségeket teremtett hazánknak.

Juhász Tünde kormánymegbízott

Kakas Béla közgyűlési elnök 1848 márciusát "a vakmerő remények, az emberfeletti küzdelmek, a szabadságvágy, a hősiesség és az önfeláldozás, a csodaszerű sikerek és a drámai bukások időszaka"-ként jellemezte. A szónok visszaidézte a forradalom kitörésének napját, hírét, mely 1848. március 17-én Szegedre érkezett a Pannónia gőzösön.„Az elkövetkező napokban Szeged minden templomában istentiszteletet tartottak a haza békés átalakulásáért, az épületekre kitűzték a nemzeti lobogót, estére kivilágították az ablakokat. Ünnepi volt a hangulat, akárcsak most” – mutatott rá Kakas Béla, majd köszönetet mondott „napjaink bátrainak”, akik a déli magyar határ őrzőinek.

szegedma.hu / MCOnet

Címkefelhő