H I R D E T É S

Szeged Vezető Hír

Az ukrajnai éhínség áldozatainak elmékművét avatták fel Szegeden

Az ukrajnai éhínség áldozatainak elmékművét avatták fel Szegeden

Felavatták 1932-1933-as ukrajnai éhínség, a holodomor ártatlan áldozatainak emlékművét, Bohdan Korzs és Mihajlo Korotko ungvári művészek alkotását a szegedi Dóm téren.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, Ukrajna még a magyarságnál is több megpróbáltatáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A történelmi megpróbáltatások sorából kiemelkedik a holodomor, a szovjet hatalom kísérlete, amely a kiéheztetés által próbálta megtörni az ukrán népet. Ukrajna, ahogyan a korábbiakat, ezt a megpróbáltatást is kiállta, és a '90-es évekre kivívta függetlenségét; ma önálló ország, amely a magyarokhoz hasonlóan joggal reménykedhet egy boldogabb és kevesebb megpróbáltatást hozó jövőben - fogalmazott az államtitkár.

 

Felavatták az 1932-1933. évi ukrajnai éhínség áldozatainak emlékművét Szegeden

Felavatták az 1932-1933. évi ukrajnai éhínség áldozatainak emlékművét Szegeden

 

Hangsúlyozta, Magyarország a kezdetek óta kiáll Ukrajna mellett. Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet leszögezte, Ukrajna mindig közel állt Magyarországhoz, amely az elsők között ismerte el az állam függetlenségét, majd deklarálta, hogy a holodomort népirtásnak tekinti. A holodomor az ukrán történelem egyik legszörnyűbb tragédiája: az éhínség 1932 áprilisától 1933 novemberéig naponta 25 ezer áldozatot követelt. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök felidézte, a szegedi Dóm körüli füves terület a Keresztény Szolidaritás Parkjává vált az elmúlt években. Az elsőként felállított szobor az 1956-os forradalom áldozataira emlékezik, a következők a lengyelek kettős katinyi tragédiájára, az örmény genocídiumra, a szegedi zsidó közösség holokauszt során elhunyt tagjaira, a tavaly felállított alkotás pedig a gulágon elhunytakra.