Március 4-én este a dóm altemplomában zsúfolásig megtelt konferenciateremben tartották a Szegedi Polgári Platform 12 részesre tervezett helytörténeti előadássorozatának első állomását. 

Nagy érdeklődés mellett indult el az előadássorozat, amelynek keretében Szeged történetét ismerhetik meg az érdeklődők. Blazovich László egyetemi tanártól olyan kevesek által ismert tényeket is hallhattak, hogy nem mai folyója, a Tisza, hanem a Duna hordalékán épült. A domborzati viszonyok kialakulásáról szóló előadásból kiderült, hogy a mai város három részén: az Alsóvároson, az Alszegednek nevezett, a mai Palánkot jelentő területen, és az attól északra lévő Fölsővároson alakult ki a város. Ezek voltak ugyanis azok a magasabban fekvő részei, ahol megélhettek az emberek. A többi, vizes, mocsaras, vagy folyók által rendszeresen elöntött terület eleinte lakatlan volt.

Az előadáson részt vett B. Nagy László, a város országgyűlési képviselője, és Kakas Béla, a megyei önkormányzat vezetője is. 

Állóvizekben is bővelkedett Szeged területe, ám érdekes, hogy a kis tavak elnevezése nem volt egységes: míg Fölsővároson tankának hívták, Alsóvároson csöpörkének – mondta el  László. A nagy folyószabályozásokig a terület nem sokat változott. Az előadó idézte Bertrandon de la Brocquière francia lovag 1433-es leírását, mely Szegedet egy rendkívül hosszú, egy utcás városként jellemzi.

szegedma.hu / MCOnet