Szeged turisztikai látványosságai lehetnének

Január 23-án a Szegedma közzétette Babik Barna ötletgazda 12 felvetését, melyekkel fel lehetne dobni a város turizmusát. Ebből szemezgettünk.


Babik Barna, az SZTE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet docense a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában ismertette ezeket az elképzeléseket, mégpedig a Kommunikációs és Reklámklub idei elő találkozóján. Előadása apropóját az adta volna, hogy a magyar városok között Pécs mellett Szeged is esélyes az Európa Kulturális Fővárosa címre 2023-ban, ám még aznap bejelentették: a város mégsem pályázik. A szegedi múzeumi negyed megvalósítsára is kevesebb esély mutatkozik. A múzeumi negyed lényege az, hogy a Szegedre érkező látogatók az állomásokra érkezve eltérő korokba csöppenjenek és átadva magukat a historizáló előadásmódnak, megérezzenek valamit abból, hogyan éltek a város lakói az előző évszázadokban.


\"\"


 Belvárosi Híd tornyait már csak korabeli dokumentumok őrzik


Nézzük mi mindent lenne érdemes Babik Barna szerint bevonni a körbe! Boszorkány-sziget, Árvízi Emlékmű, Szegedi egyetem, Hídpénz-szedő tornyok, Újszegedi hídfő – Torontál, Makai piac – Bödönhajó, Török és betyár idők Szegeden, Dankó Pista, Pick múzeum és a Sóház, végezetül Szeged \"főutcájánk\", a Tiszának is érdemes lenne megörökíteni a régiarcát. Babik szerint ehhez az ártérben egy botanikai tanösvényt is létre lehetne hozni az őshonos fák, növények érintésével. Emléket lehetne állítani a vízimalmoknak, a halászoknak és a vízönjáróknak, vagyis a hajósoknak, továbbá annak a másfél millió embernek, akik több évtizeden át dolgoztak a folyó szabályozásán, megváltoztatva ezzel a Tisza képét.


szegedma / MCOnet