A Csongrád megyei közgyűlés rendkívüli ülésen egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett támogatta, hogy a Csongrád-Csanádra változzon a megye elnevezése.

A megyeék átnevezéséről csak az Országgyűlés dönthet, ám ehhez szükség van a megyei önkormányzat véleményére is. Az állásfoglalás előtt a közgyűlés felkérte a történész tagját, Miklós Pétert, valamint Blazovich László professzort, volt megyei levéltárvezetőt és a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület elnökét, hogy fejtsék ki a kérdésben szakmai álláspontjukat. Az ülésen Miklós Péter emlékeztetett rá, hogy Csongrád megye 1950 óta működik a mai közigazgatási határai között, ekkora alakult ki a mai Csongrád megye. Területe három egykori történelmi vármegyét érint, egyrészt a Szent István által alapított Csongrád és Csanád vármegyéket, illetve a 13. században szerveződött Torontál vármegyét. 

 

A Csongrád megyei közgyűlés rendkívüli ülésen egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett támogatta, hogy a Csongrád-Csanádra változzon a megye elnevezése

 

Miklós Péter meglátása szerint a Csongrád-Csanád megye elnevezés a megalapozott a két javaslat közül, ha hozzátennék még a Torontált is, akkor azon túl, hogy egyrészt bonyolult lenne az elnevezés, másrészt Torontál vármegyéről senkinek sem jut eszébe Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, vagy Makó városa. A témáról vita bontakozott ki, mely során felmerült, hogy újra önállóvá váljone Csanád megye, az átnevezés gazdasági vonatkozásai: új táblák, bélyegzők készítése, az identitás kérdése, valamint, hogy ennél fontosabb problémák is vannak. Nem a megye egy-egy részének dedikált képviselői alkotják a közgyűlést, hanem a megye összlakosságának az érdekét kell képviselni - hangzott el az ülésen.

 

/T.D.

Címkefelhő